A Fidesz utólag venné el a felajánlott 1 százalékot azoktól a szervezetektől, amelyeket a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára jegyzékbe vesz.
A Fidesz még nem lehet teljesen elégedett a Halász János által benyújtott, átláthatóságinak nevezett törvényjavaslattal, a keddi részletes bizottsági vitán ugyanis tovább szigorítanának azon a javaslaton, amivel a kormány ellehetetlenítené azokat a civil szervezeteket és újságokat, amelyek szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását.
Ahogy a Telex írja, az igazságügyi bizottság tagjainak hétfőn küldték ki a névtelen kormánypárti képviselők módosítási javaslatait. A Fidesz-KDNP a dokumentum szerint a már idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvenné utólag azoktól a szervezetektől, amelyeket a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára jegyzékbe vesz. A keddi ülésen már döntenének is a javaslati módosításáról.
Az eredeti javaslat szerint a törvény hatálybalépését követő adóévtől, vagyis 2026-tól lehetne megvonni az 1 százalékos támogatást a jegyzékbe vett szervezetektől, a módosítás azonban leírja, hogy a már felajánlott összeg (tehát az az összeg, amit az adófizetők idén május 20-ig ajánlottak fel az általuk kiválasztott szervezetnek) kiutalását a NAV egyszerűen elutasítaná akkor, ha a kedvezményezett szervezet augusztus 1-jén a kormány által kijelölt jegyzékben szerepel. A módosítási javaslat szerint ezeket a pénzeket a több milliárd forintnyi közpénzből működő Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért kapná meg, amit idén januárban azért hozott létre a kormány, hogy elbírálja egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatásának egyedi méltányossági kérelmeit.
Atomnagyhatalmak a háború szélén: mi történik Kasmírban India és Pakisztán között?
4 nappal ezelőtt
Nem ez az egyetlen pont, amin változtatnának. Szintén fontos módosítási javaslat, hogy ne számítsanak külföldi támogatóknak azok a személyek, akiknek magyar állampolgárságuk van (hiszen a Fidesz honlapján még most is várják a pénzbeli támogatásokat külföldről az ott megadott IBAN-számlaszámra). A Telex információi szerint azt is pontosítanák a fideszes képviselők, hogy külföldi támogatónak azokat tekintik, akik a külföldi támogatást közvetlenül vagy harmadik személy, illetve szervezet közbeiktatásával közvetett módon nyújtják. A javaslat szerint a törvényben szereplő valamennyi közigazgatási szankciót tartalmazó döntés adatait a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába is be kell majd jegyezni. Az új törvény a mostani módosítás alapján nem a kihirdetést követő harmadik, hanem tizenötödik napon léphet hatályba.
Halász János fideszes országgyűlési képviselő alig két hete, május 14-én nyújtotta be az átláthatósági törvényjavaslatot (ellehetetlenítési törvényjavaslatot), amely rendkívüli módon megnehezítené, vagy ellehetetlenítené a külföldi támogatásokkal rendelkező szervezetek munkáját és létezését. Ha elfogadják a törvényt, a Szuverenitásvédelmi Hivatal javasolhatja a kormánynak, hogy vegye jegyzékbe azokat a külföldről finanszírozott szervezeteket, amelyek a megítélésük szerint veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Ha egy szervezet listára kerül, nem gyűjthet többé adó 1%-ot, illetve köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött. Egy szervezet igen sok módon kerülhet listára, így például ha a hivatal szerint sérti, vagy negatív színben tünteti fel az ország független, demokratikus jogállami jellegét, vagy
a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget, a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét, a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést, vagy éppen az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.
A fideszes javaslat szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, még az is, amelyet transzparens pályázatokon lehet elnyerni (például uniós pályázatokon). A listára került szervezetek vezetői, így a tisztségviselők, alapítók, felügyelő- és ellenőrző bizottsági tagok a listázás után kötelesek lennének vagyonnyilatkozatot tenni és kiemelt közszereplőkké válnának.
Amennyiben kiderül, hogy a szervezet külföldi támogatást fogadott el, a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak, amit 15 napon belül ki kell fizetni. A befizetett összegek, valamint a törvény alapján megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapba kerülne be. A szerv akár helyszíni, rendőr által biztosított helyszíni ellenőrzést is tarthatna a kipécézett szervezetnél, ahol belenézhetne és másolatot is készíthetne minden, ott található számítógépbe és adathordozóba.
